Verseim szimbolikája az élet mindennapi fájdalmait festi meg. Magány, gondolatok, benső-késztetésű, egyedi hangú versek. Ezt adja ez a rövid kötet. Csak azt írom, ami bennem van. Aki szeretné, belőlem...
Csatlakozott: A leges-legelején :) Hozzászólások: 486 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: Kedd Máj 16, 2006 5:37 am Hozzászólás témája: A hely, ahol élek...
Sziasztok!
Kolompnak támadt egy - szerintem - jó fórumötlete, így a topikot meg is nyitottuk...
Íme az ötlet:
(idézet Kolomp nekem írt leveléből, amit egyben a téma bevezetőjének szánt)
Idézet:
Ötletem támadt. Nem biztos, hogy tetszik majd Nektek, de tegyünk egy próbát. A lényege: mindenki leírhatná a lakhelyének rövidke történetét, nevezetességeit, esetleges hozzákapcsolódó mondáját. Bp.-iek a kerület, vagy az utcájuk jeles eseményeit, műtárgyait említhetnék meg. Sőt, aki veszi a fáradtságot, az a környékbeli települések történetét, mondáját, nevezetességeit is megoszthatná másokkal, ill. mesélhetne róluk. Esetleg érdekesre sikerülhetne, sőt, még az ihlet merítésének a lehetősége sem teljesen kizárt. Megismerhetnénk egymást jobban… talán.
Nem gondolok túl részletes leírásra. Némi történelem, némi nevezetesség, s egy kis mondavilág elég is lenne. Jeep rendelkezésünkre bocsátott egy új topikot (köszönet érte ), aminek a címe mostantól legyen:
A hely, ahol élek...
S hogy jó példát mutassak, el is kezdem a mesélést, csak hogy lássátok, mire is gondoltam.
Kedves Kolomp!
Izgalommal várjuk, hogy első bejegyzéseddel - és egyben iránymutatásoddal - megnyissad az új témát. Akkor lássuk, ki hol él, és mi a hely története, mert ez valóban érdekes és még hasznos téma is Remélem, mindenkinek tetszeni fog, és sokan fognak érdemben a témához...
(a topik címe eredetileg csak "Ahol élek" lett volna. Jelenlegi formájára én módosítottam, mert így jobbnak láttam)
Üdv: Jeep! _________________ Si tacuisses, philosophus mansisses.
Csatlakozott: Feb 25, 2005 Hozzászólások: 384 Tartózkodási hely: Ada, Vajdaság
Elküldve: Kedd Máj 16, 2006 5:42 am Hozzászólás témája:
Én díjazom az ötletet
Sőt, ajánlom, hogy minnél több képet is linkeljenek be az emberek. Lássuk is amiről írnak.
Szóval nem képbeszúrásra gondolok, hanem a megmutatni kívánt kép linkjét bemásolni ide
És mégegyszer, remek ötletnek tartom a topikot _________________ Aarnyek
Elküldve: Kedd Máj 16, 2006 1:50 pm Hozzászólás témája: .
Nyékládháza
Közel 5100 főt számláló városka. Az Alföld és a Bükk-hegység találkozásánál fekszik, Miskolctól délre 15 km-re. Nyékládháza közlekedési csomópont. A 3-as és a 35-ös út kereszteződésében fekszik, az M30-as autópálya pedig nagyon közel van hozzá. Fontos vasúti csomópont. A Szőlőhegy, amire részbem már rá is épült a város, bortermő vidék. Nyékládháza egyike annak 13 bortermelő hegyközségnek, amelyek a Bükkaljai Borút Egyesületet alkotják.
Magyarország legnagyobb területű külszíni kavicsbánya-vidéke. Tavai: Gólem-, Debreceni-, István-, Öreg-, Középső-, Egészségügyi-, Kisegészségügyi-tó. A kavics kitermelését 1917-ben kezdték meg az Öreg-tavon. Azóta már csak a két legújabb bányán, a Gólem és a Debreceni tavon folyik kitermelés. Mindegyik tó kitűnő terepe a horgászatnak és a vízi sportoknak.
Úgy tudom, hogy van egy régi hagyomány a kavicsbányákban. A bányató mindig arról a kotrómesterről kapja a nevét - vagy az a mester adja neki a nevet -, aki a termő- és meddőföld elhordása után, a kavicskitermelés megkezdésekor először vizet fakaszt a mederben. Nem tudom él-e még a hagyomány…
Valaha a település két részből állt, Nyék és Ládháza néven lehetett megtalálni őket a térképen. Nyéket valószínűleg az Örsúr nemzetség Nyék törzsének tagjai alapították. Ha lehet hinni a nyelvészeknek, a nyék szó ugor nyelven kerítést, ösvényt jelent. Írásos emlékekben először 1234-ben említik.
Ládháza neve valószínűleg a szláv Ladislaus név rövidített alakjáról kapta. Laad megvásárolta a területet, és a falu az ő nevét kapta meg. A két település külön fejlődött, a tatár dúlás és a török uralom alatt többször is „loca deserta”-nak minősítették, elpusztult helynek. Jó természeti adottságainak köszönhetően mindig visszatelepültek, vagy az elmenekültek, vagy új telepesek.
1932-ben végül egyesült a két falu, Nyékládháza néven, 2003-ban pedig városi ragot kapott.
Ezt a minden történelmi alapot nélkülöző „mondát” idősebb emberektől halottam, s magam is mosolyogva hallgattam:
„Két fáradt vándor baktatott éhesen a nagy muhi pusztán keresztül. Estefelé járt az idő s nagyon vágytak már valami meleg ételre, és szállásra. Egyikük, neve Nyék volt, s az éhségtől már alig látott. Összeesett s barátja támogatta tovább. A cimbora egyszer csak felkiáltott, mert apró fényeket látott a távolban:
- Nyék! Ládd, háza!
Mindezt még ősi magyar nyelven mondta, s a mondat annyit tesz: Nézd Nyék, házak!”
Csatlakozott: A leges-legelején :) Hozzászólások: 486 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: Szerd Máj 17, 2006 5:09 am Hozzászólás témája:
Ahol élek:
Budapest XI. ker. (egy része) Albertfalva
Albertfalva Története
Albertfalva mai területén i.sz. 50-es évektõl római tábor volt, melynek az volt a feladata, hogy védje a Római Birodalom határait a betolakodók ellen. Itt feküdt valamikor banaföld, késõbb kürth nevû puszta, mely a XV.-XVI. században a sz. lõrinci pálosok tulajdona volt.
Késõbb, az 1700-as évek elején e területet Ráckevei Uradalomnak nevezték, mert a mai Ráckevével és Budafokkal (akkor Promontor) alkotott egy birtokot. Tulajdonosát, Szavoyai Jenõt 1722-ben iktatták be. Az õ halála után, 1736-ban az egész uradalom visszaszállt az uralkodó ház birtokába. Az uradalom ügyeinek intézése és a gazdálkodás irányítása viszont továbbra is a ráckevei központú uradalmi intézõség feladata maradt. A ráckevei uradalom, mint korona-birtok, Mária Terézia királynõ, sorrendben ötödik gyermekének, Mária Krisztina fõhercegnõnek Wettin Albert Kázmér Ágost (1738-1822) szásztescheni herceggel 1766-ban megkötött házassága után nászajándékként került a fiatal hercegnõ birtokába.
Az õ halála után azt férje örökölte, aki királyi helytartóként tevékenykedett Magyarországon. A ráckevei uradalom prefektusa, Georch Illés - Albert herceg engedélyével - 1819 március 1-én jelentette meg azt a hírdetést, melynek értelmében 50 házhelyet jelölnek ki a Fehérvár felé vezetõ út mentén, annak két oldalán. Tulajdonképpen ekkor kezdõdik meg a település kialakulása, ezt követõen szakadt el Promontortól. Ezért tekintjük e dátumot Albertfalva születésnapjának. A helység a betelepülõ szászokról, akik a betelepülõk többségét alkották, a Sachesenfeld (Szászföld) nevet kapja. E névvel találkozunk már az 1825-ben megjelent pecsétjén is. (belinkelt kép) a késõbbiek folyamán kapja a település - Albert herceg emlékét megõrizendõ - az Albert falu, majd a végleges Albertfalva nevet. Ez valószínûleg 1858 után következett be, amikor is fellazultak a Promontorhoz fûzõdõ kapcsolatai. Az 1838-as nagy dunai árvíz minden addig felépült házat elsodort, így a tulajdonképpeni építkezés csak ezt követõen indul meg, ugyancsak az út két oldalán. A keleti és nyugati irányú terjeszkedés csak a századforduló környékén következik be. Albertfalva, mint falu 1900-ban nyerte el a község elnevezést, 1910-re pedig nagyközséggé nõtte ki magát. Ezt követõen indulnak meg a lakótelepi építkezések, megkezdõdik az ipar kialakulása és ezzel a lakosság létszámának növekedése.
Albertfalva határai:
Északon a Keserû-ér,
Nyugaton a Déli Vasút,
Délen a Kõ-ér,
Keleten a Duna.
Területe:
3.05 km2.
Lakóinak száma:
1851-ben 170,
1877-ben 400,
1880-ban 380,
1890-ben 592,
1900-ban 791,
1910-ben 1120,
1920-ban 2000,
1933-ban 3331,
1948-ban 4500,
1995-ben 14334.
Az elsõ iskolát 1828-ban hozzák létre, 1886-ban alakul meg az Ipartestület, az elsõ óvoda 1900-ban létesül, 1904-ben megindul a HÉV közlekedés, 1910-re már villanyvilágítás van a nagyközségben, a vízvezeték 1915-re készül el, 1935-re épül fel a plébánia, 1929-ben kezdõdik el az új iskola építkezése, majd 1941-re fejezõdik be a Szent Mihály templom építése. A nagyközséget 1950. január 1-ével Budapest XI. kerületéhez csatolják.
(Tudomásom szerint ezt az Albertfalva történelmi összefoglalót az egyik helyi iskola egy diákja gyûjtötte össze.) _________________ Si tacuisses, philosophus mansisses.
Legutóbb JeepCKing szerkesztette (Szomb Jún 30, 2007 8:06 am), összesen 1 alkalommal
Csatlakozott: Feb 25, 2005 Hozzászólások: 384 Tartózkodási hely: Ada, Vajdaság
Elküldve: Szerd Máj 17, 2006 7:07 am Hozzászólás témája:
Ahol én élek - Ada
Földrajzi fekvése: Ada község Kelet-Bácska középső részén fekszik, a Tisza folyó bal partján
.
Területe:: 228,6 km2, amelyből mintegy 200 km2 szántóterület.
Ada kisváros, melynek környékén helyezkednek el még: Mohol, Valkaisor, Törökfalu, és Völgypart.
Lakossága:: 2002-ben Adának 10 547 lakosából 8744 magyar, 1106 szerb, 216 jugoszláv, 117 cigány, 43 horvát, 27 albán, 21 montenegrói volt
A község és környező településeinek lakossága 18994 fő, ebből 76,6% a magyar (14558), és 3324 szerb.
Nevének eredete:
A török ada (sziget) névből származik. Régi magyar neve Asszonyfalva volt. A mai név csak 1702-ben tűnik fel.
Történelme:
A régészeti kutatások szerint ez a vidék már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Fellelhetõk a rómaiak, hunok, avarok és szláv törzsek nyomai is.
A IX. században a Pannon síkságon megjelentek a magyarok és ezen a területen a XII. és XIV. század folyamán egész sor magyarlakta település jött létre.
A rendelkezésünkre álló legrégibb ismert magyar származású adat egy 1198-ból származó dokumentum, ebben Asszonyfalva néven említik.
Asszonyfalva település a tatárjáráskor (1241-1242) teljesen elpusztult.
Az 1440-es okmányok megint említést tesznek a faluról, ami bizonyítja újjáéledését. Egy 1522-es adójegyzékből megtudhatjuk, hogy Asszonyfalva az újjáéledést követően a mai Ada város körül húzódhatott. A XVII. század végére az Asszonyfalva elnevezés eltűnik, és helyébe az Ada (Sziget) név kerül. Ugyanis Tiszának annak idején nem volt állandó folyómedre, hanem több folyóágban folyt. A víz azonban egy dombot soha nem árasztott el. A nép sokszor menekült erre a szigetre a hódítók elől. Erről a szigetről az újonnan keletkezett települést is Szigetnek nevezték el.
Egyes feltételezések szerint Ada település közvetlen elődjének tekinthető Petrina, mely 1694-ben alakult. Későbbi neve Sziget. Az Arsenije Čarnojević vezette népvándorlás során ideérkező szerbek népesítették be.
A Temesi bánság 1723-ból származó térképén viszont már az Ada-Hatta név áll.
A gazdasági fejlődés a XIX. század folyamán indul el, s 1836-ban már vásárvárosi rangot és címert kapott.
1910-ben 12.500 lakosából 10.459 magyar, 1.960 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zentai járásához tartozot.
Az első iskolát 1703-ban alapította a pravoszláv egyház, 1760-ban a római katolikus egyház hozott létre iskolát, majd 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola.
A község területén jelentős a mezőgazdaság és a magánipar. A kisüzemi gazdaság termelőkapacitása és munkaereje hagyományosan erős. Magániparában ismert az öntözőrendszeres mezőgazdaság, faipar és a gépipar (szerszámgépgyártás: Potisje Holding).
Kultúrális élet
Ada kedvező földrajzi fekvésének köszönve vadászati-, halászati- és sport-turizmust is szervez. A disznótorok és a fogatos kocsikázás mellett lóversenyeket is rendeznek itt.
Elküldve: Szerd Máj 17, 2006 9:27 am Hozzászólás témája:
Sopron
Sopron nyugat-Magyarország legrégebbi városa, melynek eltéveszthetetlen arculatát csodálatos, középkori műemlékegyüttese adja: kis, magyar ékszerdoboz.
Az Ausztriával közvetlenül határos települést már az őskőkorban lakták. A város Scarbancia néven Tiberius római császár uralkodásának idején jött létre. A helyi lakosok a történelem folyamán kétszer is bizonyították a városhoz való hűségüket.
A 8. Században egyre több idegen kézműves és szőlőművelő, kereskedő és pénzváltó telepedett meg Sopronban. A vár 1273-ban az idegen II. Ottokár kezére jutott. Sopron azonban 1277-ben beengedte az a felszabadító IV. Lászlót. Sopront hűsége jutalmául a király szabad királyi várossá tette.
Trianon idején 1921-ben népszavazást tartottak, melyben a lakosoknak azt kellett eldönteniük, hogy Sopron Ausztriához, vagy Magyarországhoz tartozzon. A helyiek az ezutóbbi lehetőségre szavaztak. Innentől Sopront a "Hűséges városa"-ként emlegetik.
Földrajzi fekvése: Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található.
Bemutatása: A városháza az 1896-os millenniumra épült, a vele szemben álló Stornó ház páratlan gyűjteménye révén a város egyik leghíresebb épülete. Falai között egykor Mátyás király is megszállt. A Kecske templom a XVII. században koronázások és országgyűlések színhelyéül szolgált. A Szentháromság-szobor a magyar barokk szobrászat kiemelkedő alkotása. Érdekessége, hogy ennél a szobornál készült Közép-Európában elsőként kültéri csavart oszlop. A neogótikus Orsolyita templom a múlt század legsikerültebb építészeti emlékei közé tartozik. A Várkerület az egykori várárok mentén alakult ki, belső házsorai a várfal vonalát követik, egyik ékessége a Mária-szobor.
Sopronban a művészeti hagyományok közel hetvenévesek, visszanyúlnak abba a korba, melyet a város művelődéstörténetében aranykornak neveznek.
A természeti környezet üdítő, gyógyító hatású alpesi levegő, erdős hegyoldalak sétaútjai, kilátói, forrásai, a Fertő közelsége - Sopront valóban hazánk egyik legszebb, legkellemesebb üdülőhelyévé avatja. A várostól délre eső dombvidék, a Lővérek, Sopron legszebb, legelőkelőbb üdülő negyede, melynek varázsát a csendes erdők, fenyvesek, tölgyesek, gesztenyések, májusi gyöngyvirág, augusztusi ciklámen adja.
További vonzerőt jelentenek a Soproni borvidék minőségi borai, így a város egyre híresebb lesz azok között is, akik szomjukat nemes borokkal kívánják enyhíteni. Itt jegyzem meg: nincs jobb a Soproni sörnél sem!
Sopron néhány statisztikai adata 2004. január 1-én:
¤ A város területe: 16 906 hektár
¤ A népesség száma: 56 257 fő
A városhoz és környékéhez kapcsolódó legendák:
A szájhagyomány szerint a bencés templomot a köznyelv azért hívja Kecske-templomnak, mert egy kecske által kikapart kincsből épült. A monda alapja a kapu fölött és a hajóban is látható címerpajzs ábrája.
Kedvenc történetem pedig, amit egész kisgyerekkoromban mesélt a Fertőrákoson lakó nagymamám és mindig vártam Fertő tavi fürdőzéseknél, hogy találkozom vele:
Hany Istók legendája
1749 márciusában furcsa emberi lényt fogtak ki a kapuvári halászok a Hanság lidércfényes lápi világából. Tízéves gyermeknek látszott, kettős szemhéja volt, és keze, lába ujjai között úszóhártya feszült. A korabeli írások szerint: "A fiú mezítelen volt, puszta füvet, szénát és szalmát falt, nem tűrt ruhát és ha embert pillantott meg, azonnal a vízbe ugrott, és úgy úszott, mint a hal. Majd egy évig élt a várban, megette már a főtt ételt, viselte a ruhát és külsőleg is emberré kezdett válni. Alkalmasint a vártól nem mesze folyó Rábába ugrott és leúszott a Hanyba. Meg se találták soha többé."
Hany népe sajátos hiedelem- és mondavilágot teremtett a láp fölött sejtelmesen hol itt, hol ott megjelenő, sárgásan, kékesen derengő fénycsóvák köré. Ezek a titokzatos "lidércfények" a lápban keletkező gázok öngyulladásával keletkeztek, de a néphit szerint a felvillanó kis bolygótüzek halálba csalogatva a kapzsi embereket, az elásott kincsek fölött lebegtek.
A megmaradt lápvilág sekély vizű tavain, égereseiben szinte magunk előtt látjuk az egykori hanyi embereket, amint csáklyás, hosszú orrú fertői ladikokon csendesen siklanak a vízen.
De erről almodozoli többet tudna mesélni, hiszen olyan jól írta le a Fertő
tavat egyik versében. Talán ő majd bemutatja a fertőrákosi kőfejtőt is, mely a Világörökség egyik kiemelkedő része.
Hogy micsoda drámák játszódtak le régen ezen a környéken (határátlépések, szökési kísérletek, túlélési stratégiák, reménytelen sóvárgás egy jobb élet után) az kiderül Terézi Mora : Különös anyag c. könyvéből.
Aki pedig a régi Sopronra kíváncsi olvassa el Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka című könyvét, melyért az írónő Magyar Irodalmi Díjat kapott és megjelenésének évében az Év Könyvének választották.
Megkeresem még az oldalon lévő többi soproni tagot, hátha ők ki tudják egészíteni valamivel.
De röviden:
"Itt lakom, én, itt élek én
Nekem senki nem hegedüüül"....
Köszönet Kolompnak a topickért.
Akinek van kedve és ideje jöjjön el nyáron, érdemes. Nemsokára lesz a Volt fesztivál, nézzétek csak: http://www.sziget.hu/volt
Elküldve: Szerd Máj 17, 2006 11:50 am Hozzászólás témája:
A hely, ahol élek
Komárom
(dél-Komárom)
Történelme, mélyen beleolvad az ország történelmébe s élete visszavezethető a bronz-kortól kezdve a római koron át (BRIGETIO), az 1848/49 forradalmon keresztül(Klapka György),a II.világháborúig.
http://www.komarom.sk/fpages/default_hun.asp?prg=historia
Magyarország északi határvárosa.
A Duna parti határváros, Szlovákiával határos. Komárno -val az Erzsébet-híd köti össze.
Erődrendszere a mai napig, szemlélteti az Erődváros elnevezést.( Igmándi-erőd, Csillag-erőd, Monostori-erőd)
http://mars.elte.hu/varak/komaromfoerod/foerodtortenet.htm
Elküldve: Szerd Máj 17, 2006 12:26 pm Hozzászólás témája: A hely, ahol élek
DUNAKESZI a hely ahol élek..
Földrajzi fekvése: Városunk a pesti síkságon a Duna bal partján, a Dunakanyar kapujában fekszik.
Címere: A város címerében is jelen van a folyó. A címer alakja, közepén a Dunát jelképező ezüst hullámvonal által kettéválasztott álló pajzs. Felül kék alapszínen a város védőszentje Szent Mihály, ezüst színben látható. Az alsó felének alapszíne zöld és ezüst színű lófej utal a város régi keletű lovas hagyományaira.
Nevének eredete: Az első írásos adat ami a település nevére utal, a 13. századból származik.
1255-ben IV. Béla király adománylevele Kezew néven említi.
Története: Dunakeszi környékén az újkőkortól találtak letelepedési nyomokat. Egy kb. háromezer évvel ezelőtt itt élő nép deszkalapokkal, kosárfonattal, kivájt szilfatörzsekkel bélelt kútjai meglepően jó állapotban maradtak fenn. A római hódítás előtt kelták vándoroltak a környékre.
A rómaiak i. e. 371-372-ben erődített kikötőt és átkelőhelyet építettek itt. Ez része volt I. Valentinianus által kiépített bal parti erődök (contra castrum) rendszerének, amit Marcus Aurelius kezdeményezett a markomann háború után, majd Diocletianus sűrített. A környező terület akkor a szarmata jazygoké volt, akiknek városai között Ptolemaiosz Vácot említi.
A századok során lassan fejlődött a település.
1715 évi népesség összeírásakor 18 család lakott itt, és akkor már Dunakeszi néven szerepelt.
1768- ban a Grassalkovich uradalom része lesz, és akkor már 600 lakosa van. Az országos átlagnál kedvezőbb feltételek miatt, nő a betelepülők száma.
1819-ben Alag is benépesült. Az itt lakók főleg mezőgazdasággal
foglalkoztak.. Dunakeszi az a település, ahol az országban először kezdtek el paradicsomot termeszteni.
1844-ben elkezdődött az első vasútvonal építése, és ez jó hatással volt a településre
1846-ban elkészült, és a két végállomás között csak itt állt meg a vonat.
1889-ben megalakul a Magyar Lovar Egylet, és építkezni kezdett a mai Alag területén.
1900-ban már községként említi Dunakeszit a nyilvántartás.
Az iparosodás kezdetét a MÁV Főműhelyének építése indította el. Bár a lakosság nagy része még mezőgazdasággal foglalkozott.
1920-ban a Máv 126 lakást épített a dolgozóinak,
1950-ben Keszi és Alag egyesül.
Az évtizedek során a település egyre gyorsabb ütemben iparosodott. Ide települt, a Mechanikai Labor, a mezőgazdaságra épülve a Dunakeszi hűtőház, felépült a Házgyár, a Magyar Posta betongyártó üzeme, talajjavító üzem. Mindezek megteremtették a városiasodás lehetőségét és a további fejlődést.
1977-ben Dunakeszi városi rangot kap.
Ma a városnak 30.759 lakosa van akik 31,9 négyzetkilométeren élnek
Látnivalók: - A horányi révnél késő római kikötő és révhely
erődmaradványai találhatók.
- Román stílusú körtemplom maradványai a XIII.
századból. 2 szentélye és a 3m magas
falmaradványa
- Plébánia nagytemplom, amely 1725-ben épült.
- Helytörténeti gyűjtemény.
Egyebek élénk sport- és viziélet.
Dunakeszi jazz napok nyaranta a Dunaparti Csónakházban
Kirándulási lehetőség a horányi szigetre
Pezsgő kulturális élet /színházi estek, kiállítások, koncertek/
Csatlakozott: Mar 08, 2006 Hozzászólások: 792 Tartózkodási hely: Sopron
Elküldve: Szerd Máj 17, 2006 12:37 pm Hozzászólás témája:
Silence írta:
Sopron
Sopron nyugat-Magyarország legrégebbi városa, melynek eltéveszthetetlen arculatát csodálatos, középkori műemlékegyüttese adja: kis, magyar ékszerdoboz.
Az Ausztriával közvetlenül határos települést már az őskőkorban lakták. A város Scarbancia néven Tiberius római császár uralkodásának idején jött létre. A helyi lakosok a történelem folyamán kétszer is bizonyították a városhoz való hűségüket.
A 8. Században egyre több idegen kézműves és szőlőművelő, kereskedő és pénzváltó telepedett meg Sopronban. A vár 1273-ban az idegen II. Ottokár kezére jutott. Sopron azonban 1277-ben beengedte az a felszabadító IV. Lászlót. Sopront hűsége jutalmául a király szabad királyi várossá tette.
Trianon idején 1921-ben népszavazást tartottak, melyben a lakosoknak azt kellett eldönteniük, hogy Sopron Ausztriához, vagy Magyarországhoz tartozzon. A helyiek az ezutóbbi lehetőségre szavaztak. Innentől Sopront a "Hűséges városa"-ként emlegetik.
Földrajzi fekvése: Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található.
Bemutatása: A városháza az 1896-os millenniumra épült, a vele szemben álló Stornó ház páratlan gyűjteménye révén a város egyik leghíresebb épülete. Falai között egykor Mátyás király is megszállt. A Kecske templom a XVII. században koronázások és országgyűlések színhelyéül szolgált. A Szentháromság-szobor a magyar barokk szobrászat kiemelkedő alkotása. Érdekessége, hogy ennél a szobornál készült Közép-Európában elsőként kültéri csavart oszlop. A neogótikus Orsolyita templom a múlt század legsikerültebb építészeti emlékei közé tartozik. A Várkerület az egykori várárok mentén alakult ki, belső házsorai a várfal vonalát követik, egyik ékessége a Mária-szobor.
Sopronban a művészeti hagyományok közel hetvenévesek, visszanyúlnak abba a korba, melyet a város művelődéstörténetében aranykornak neveznek.
A természeti környezet üdítő, gyógyító hatású alpesi levegő, erdős hegyoldalak sétaútjai, kilátói, forrásai, a Fertő közelsége - Sopront valóban hazánk egyik legszebb, legkellemesebb üdülőhelyévé avatja. A várostól délre eső dombvidék, a Lővérek, Sopron legszebb, legelőkelőbb üdülő negyede, melynek varázsát a csendes erdők, fenyvesek, tölgyesek, gesztenyések, májusi gyöngyvirág, augusztusi ciklámen adja.
További vonzerőt jelentenek a Soproni borvidék minőségi borai, így a város egyre híresebb lesz azok között is, akik szomjukat nemes borokkal kívánják enyhíteni. Itt jegyzem meg: nincs jobb a Soproni sörnél sem!
Sopron néhány statisztikai adata 2004. január 1-én:
¤ A város területe: 16 906 hektár
¤ A népesség száma: 56 257 fő
A városhoz és környékéhez kapcsolódó legendák:
A szájhagyomány szerint a bencés templomot a köznyelv azért hívja Kecske-templomnak, mert egy kecske által kikapart kincsből épült. A monda alapja a kapu fölött és a hajóban is látható címerpajzs ábrája.
Kedvenc történetem pedig, amit egész kisgyerekkoromban mesélt a Fertőrákoson lakó nagymamám és mindig vártam Fertő tavi fürdőzéseknél, hogy találkozom vele:
Hany Istók legendája
1749 márciusában furcsa emberi lényt fogtak ki a kapuvári halászok a Hanság lidércfényes lápi világából. Tízéves gyermeknek látszott, kettős szemhéja volt, és keze, lába ujjai között úszóhártya feszült. A korabeli írások szerint: "A fiú mezítelen volt, puszta füvet, szénát és szalmát falt, nem tűrt ruhát és ha embert pillantott meg, azonnal a vízbe ugrott, és úgy úszott, mint a hal. Majd egy évig élt a várban, megette már a főtt ételt, viselte a ruhát és külsőleg is emberré kezdett válni. Alkalmasint a vártól nem mesze folyó Rábába ugrott és leúszott a Hanyba. Meg se találták soha többé."
Hany népe sajátos hiedelem- és mondavilágot teremtett a láp fölött sejtelmesen hol itt, hol ott megjelenő, sárgásan, kékesen derengő fénycsóvák köré. Ezek a titokzatos "lidércfények" a lápban keletkező gázok öngyulladásával keletkeztek, de a néphit szerint a felvillanó kis bolygótüzek halálba csalogatva a kapzsi embereket, az elásott kincsek fölött lebegtek.
A megmaradt lápvilág sekély vizű tavain, égereseiben szinte magunk előtt látjuk az egykori hanyi embereket, amint csáklyás, hosszú orrú fertői ladikokon csendesen siklanak a vízen.
De erről almodozoli többet tudna mesélni, hiszen olyan jól írta le a Fertő
tavat egyik versében. Talán ő majd bemutatja a fertőrákosi kőfejtőt is, mely a Világörökség egyik kiemelkedő része.
Hogy micsoda drámák játszódtak le régen ezen a környéken (határátlépések, szökési kísérletek, túlélési stratégiák, reménytelen sóvárgás egy jobb élet után) az kiderül Terézi Mora : Különös anyag c. könyvéből.
Aki pedig a régi Sopronra kíváncsi olvassa el Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka című könyvét, melyért az írónő Magyar Irodalmi Díjat kapott és megjelenésének évében az Év Könyvének választották.
Megkeresem még az oldalon lévő többi soproni tagot, hátha ők ki tudják egészíteni valamivel.
De röviden:
"Itt lakom, én, itt élek én
Nekem senki nem hegedüüül"....
Köszönet Kolompnak a topickért.
Akinek van kedve és ideje jöjjön el nyáron, érdemes. Nemsokára lesz a Volt fesztivál, nézzétek csak: http://www.sziget.hu/volt
Hát igen!
Ez Sopron, egy nagyon szép város!
Amit olvastam az pedig egy róla szóló nagyon jó írás!
Elküldve: Vas Máj 21, 2006 7:27 pm Hozzászólás témája: hely ahol élek
Fertőrákos, Fertő-tó
Történelem-főbb események
Kr. E 12 millió évvel: a rákosi kőfejtő lajtamészkövének kialakulása.
Kr. E 5,4 millió évvel: a Pannon–tenger megszűnése
Kr. U 3. században: a Mithras-szentély felépítése, működése
1002 után a győri püspökség birtoka
1254-ben, írásos hivatkozás, a püspöki kastélyra,
1580-ban, a győri püspök rákosra menekül.
1582-ben mezővárosi rangot kap
1743 után, Zichy püspök befejezi a kastély átépítését mai formájára.
1871. június 7.-én Rákos elveszti mezővárosi rangját.
1906-ban Rákos neve, Fertőrákosra bővül.
1944.december 24.-én Bajcsy Zsilinszky Endre kivégzése a szomszédos Sopronkőhidán.
1946. április 24.-én, május 6-7.-én a németnyelvű lakosság többségének kitelepítése.
1949.-től határövezet,aknák,vasfüggöny. A Fertőt elzárják a látogatók elől.
1970.június 27.én a Barlangszínház első előadása.
1989. augusztus 19.-én Páneurópai piknik.
1999. augusztus 20: Fertőrákos 800 éves fennállásának jubileuma
Fertőrákos nevezetességei
Püspöki kastély
A győri püspök építette, 1743-ban Zichy püspöknek köszönhetően nyerte el mostani formáját.
Pellengér
A 17.sz elején állították az úgy nevezett szégyenoszlopot. Kevés van Európában eredeti helyén.
Vízi malom
Jelenleg turista szálló működik az épületben,de még látható a vízi kerék, és érdekes, a falon a napóra.
Kristály múzeum
Egy lelkes gyűjtő gyűjteménye,csillogó villogó kövekből, kristályokból. Érdemes megnézni!
Helytörténeti múzeum
A falunk történetét követhetik nyomon.
A falu két végén, a házak között, láthatóak a középkorból visszamaradt várfalak.
Mithras szentély
A kor legrégebbi emlékét a Mithras- barlangban, a falutól északra, a volt határsávban találjuk A barlangot valószínű 254-378 között, használták. Julian császár is mutatott itt be emberáldozatot a Napistennek, trónja elfoglalása előtt hogy kiengesztelje az istenséget. A barlangot 1866-ban fedezte fel Malleschitz György, majd idősebb Storno Ferenccel tisztították meg, az elvadult bozóttól, rárakodott földtől. Ma múzeumként üzemel.
Kőfejtő
A falu szélén álló kőfejtő egyedülálló geológiai, őslénytani, kultúrtörténeti értékeiről ismert. Mai oszlopos formáját sajátos bányászati mód során nyerte el. A kőfejtő teteje a pannon lejtősztyepp maradványfoltok ritka, és védett növényeinek menedéke. Nyári időszakban a kőfejtő csarnokának akusztikáját koncertek, és egyéb rendezvények alkalmával csodálhatjuk meg. Plusz egy kis érdekesség: Emlékeztek a kőszívű ember fiaiban mikor a Baradlay huszárok kötélen ereszkednek alá, hogy megtámadják a Palvicz vérteseket? Na az itt lett felvéve.
Fertő-tó
A magyar részen működő nemzeti park több tájrészből áll:Fertő-táj, Dél-Hanság, Észak –Hanság, Tóköz, és a Répce-menti rész. Mi is a Fertő-tó? Közép-Európa 3. legnagyobb álló vize. Hossza 35 km, szélessége 7-15km. Mélysége átlagban 50-60 cm. Két patak táplálja, a Wulka, és Rákos patak. Jellemzője, a sekélyesség, és a magas sótartalom. A tó korát mint egy 20 ezer évre becsülik., a jégkorszak végén, a földmozgások következtében jött létre. A történelem során többször is kiszáradt,, utoljára a 19. sz. 60-as-70-es éveiben. A hatalmas nádrengeteg, az iszapos pocsolyák, és a nyílt víz felület sokszínű madárvilág élettere. Rengeteg fajta madár él, vagy csak ejti útba vándorlásai során. Értékes, gazdag, a gerinctelen fauna,sok ritka faj él itt. A halállomány jellemző fajai,a süllő, csuka, garda, angolna, ponty, keszeg. A környező erdők fontos telelő helyei a Fertő kétéltű, és hüllő faunájának. A szikes pusztán, rackajuh nyájak, bivalyok, és szürke szarvasmarhák legelnek. Fényképet sajnos technikai problémák miatt nem tudok mellékelni, de akit érdekel, a http://www.ferto-hansag.hu/ -n találni fog a témáról csodálatos képeket is!
Az én falum
Láttam a történelmet. Gyerekként nekünk is külön igazolvánnyal kellett, ha ki akartunk menni a strandra. Láttam a vasfüggönyt. Aztán 1989-ben rengeteg NDK-s érkezett környékünkre, Mindenhol elhagyott autók-motorok hevertek. Emberek batyuval a hátukon nekiindultak a határnak Sok történet kering a régi időkből, mikor a határsértők el tévedtek a nádban és még napokig kiabáltak segítségért, míg nem az éhség, vagy a láp végzett velük. Láttam a történelmet. Innen nem messze volt a híres határáttörés, minek emlékét emlékpark őrzi. Bíz hajszálon múlott hogy nem végződött tragédiával.. Aztán neki álltak bontani a vasfüggönyt, miből élelmes emberek meggazdagodtak, souvenirként árulták darabjait. Aztán elindult az élet, elkezdték kiépíteni a strandot. Benne voltam, ott dolgoztam, láttam az elfolyt pénzeket, hülyeségekre. A legfelháborítóbb, mikor az ,,okosok” kitalálták húzzunk kerítést a strand közepére!Undorító. Egy olyan helyen, hol majd 50 évig az ember csak engedéllyel mehetett ki a saját szőlőjébe a vasfüggöny mögé! Érdemes megnézni, az emberi butaság itteni szimbólumát!
Összességében ki idejön sok mindent, láthat: egy szép tavat,(azt hiszem a kőfejtőből a legcsodálatosabb), hatalmas nád felületeket, sétálhat a szárhalmi erdőben,(vigyázat sok a kullancs!) láthat nagy szikes legelőket, biciklire pattanhat, vízi sportolhat(bár az úszás kissé nehézkes), pecázhat, vagy csak leülhet a boros pincék egyikében, és ízlelheti e csodálatos nedűt, miben benn van az itteni emberek,verejtéke, kétkezi munkája.
Érdemes megnézni! A falumról többet,(képeket is) a www.fertorakos.hu -n tudhattok meg.
Elküldve: Szomb Jún 03, 2006 5:59 pm Hozzászólás témája: Ároktő
Gyermekkorom emlékkel teli települése:
Ároktő.
1400 főt számláló, kis dél-borsodi falu a Tisza jobb partján. A másik oldalról Tiszacsege integet, ami kedvelt nyaralóhely. A két települést komp köti össze tavasztól őszig. A komp már motoros meghajtású, de létezett csörlős hajtású is. Kézi erővel működtették, s a két part között kifeszített kötelet a mederbe engedték, ha hajó, vagy uszály közeledett.
Miért is Ároktő a neve? Mert itt van az ároknak a töve. Logikus. A monda szerint élt itt egy avar király, Csörsz. Egyszer segített egy másik királynak – aki a Duna partján élt - egy harmadikat legyőzni, s szolgálatáért cserébe a baráti király lányát kérte. Az apa csak úgy adta a lányt, ha Csörsz vízen viszi haza. Az avar király neki is látott árkot ásni, hogy a Dunát és a Tiszát összekösse. De csak a mai Jászárokszállás területéig jutott, ott nagy vihar támadt és Csörsz vezért agyoncsapta egy villám. Az árok ma is látható még nyomokban, magam is sétáltam mellette, s benne. Egyértelműen emberi kéz készítette látszik, hogy az árok egyik partjára hányták ki a földet. A történészek szerint inkább nevezhető ez a képződmény erődítménynek, mint csatornának. Úgy gondolják, hogy régi avar kori sánc lehetett, egyfajta végvonal. A név pedig a későbbi korokban keletkezett a szláv csertovszky-jarek-ből. Ez tükörfordításban ördög-árok. A Csörsz ennek megfelelően a szláv csert (ördög) szóval egyezik meg.
Ároktőt egy 1267-ben átírt, eredetileg 1067-ben keletkezett oklevélben említik „Aruk” néven, de már a bronzkorban is lakott település volt.
/A faluba vezető rozoga műút bal oldalán, néhány tíz méterrel beljebb hét-nyolc éve ásatásokat végeztek, ahol a pletyka szerint – mert hivatalos jelentés sajnos nem olvashattam a leletekről – két avar kori csontvázat találtak, a kor szellemében eltemetve. Mindkét csontváz tulajdonosának magassága elérte a két métert. (Legalábbis a falu szája ezt beszélte…) /
Az 1400-as években a terület Bakócz Tamás tulajdona volt, aki később az egri káptalannak adományozta. Szegény falunak mindig kijutott a jóból. Dúlta a török, 1668-ban pedig sáskajárásnak örülhetett. Az 1848-49-es szabadságharcokban az orosz csapatok vonultak rajta végig, aztán 1944-ben ezt megismételték. 1869-ben pedig tűzvész tombolt itt, még a templom is elpusztult.
/A II. világháborúban a nagyszüleimnél – mert ők ugyebár ároktőiek voltak – a szovjetek lefoglalták a pincét két renitens orosz katona számára. Hogy mi volt a bűnük, senki sem tudja, de nagyapámnak meghagyták, hogy nem engedhetik ki őket. Aztán elment a csapat, meghagyva, hogy hamarosan visszatérnek a két fogolyért. Ám egyszerű természetű nagyszüleim sajnálták a két rabot, így hát kiengedték őket, akik némi házimunkával hálálták meg a tál ételt és a röpke szabadságot. A szovjet csapat visszaérkezvén látta, hogy a két „lator” ahelyett, hogy fázna a pincében, éppen favágással bajmolódik. A felszabadítók századosa éktelen haragra gerjedt, de felmenőim szerencsésen megúszták a dolgot némi sarc megfizetésével… /
Ároktő mindig is a mezőgazdaságból élt. Jól működő termelőszövetkezetében szarvasmarhát tenyésztettek, tejtermeléssel foglalkoztak. A földművelés is központi szerepet kapott. Árpagyöngy-csomagoló üzem is működött itt. A rendszerváltással aztán egy csapásra tönkrement a TSZ, munkanélküliséget hagyva maga után.
/ A vasút – állítólag – azért csak Mezőcsátig ér, mert a sínek fektetésének idejében megkérdezték az akkori ároktői vezetőket: kívánnak-e vasutat? A válasz nemleges volt. Pedig… Ha akkor „igen” hangzik el, egész másképp alakulhatott volna a település sorsa… /
Csatlakozott: Jun 07, 2006 Hozzászólások: 8 Tartózkodási hely: Székesfehérvár (Sopron)
Elküldve: Szomb Jún 10, 2006 10:14 pm Hozzászólás témája:
Székesfehérvár - Fejér-megye székhelye, a 110 ezer lakosú közép-dunántúli település félúton Budapest és a Balaton között, a Gaja-patak völgyében fekszik.
Székesfehérvár - középkori nevén Alba Regia - Magyarország egyik legősibb városa, mely öt évszázadon át volt koronázások és temetkezések színhelye. Összesen 37 királyt, 39 királynét koronáztak, és 15 uralkodót temettek el a nagy múltú királyi város falai között. Itt tartották az országgyűléseket, itt volt a királyi trón, itt őrizték az ország kincstárát, az állami levéltárat, s a királyi hatalom jelképeit: a Szent Koronát, a jogart, a kardot és a palástot.
Bár a településen és környékén már legalább négyezer éve élnek embernek, a város alapítását 972-től, Géza fejedelem uralkodásának a kezdetétől számítjuk. Első írásos emlékünk - ekkor még Alba Civitasról - 1009-ből, a veszprémi püspökség okleveléből származik.
S hogy megtudjuk, hogyan alakult Székesfehérvár története, vissza kell utaznunk az időben. Egészen Géza fejedelem uralkodásáig...
Géza fejedelem uralkodása idején (971-997 körül) még nádasok és ingoványos mocsarak fogták közre azokat a kis szigeteket, amelyekre a város is épült. Szent István király (1001-1038) már földből és palánkból készült fallal keríttette be a települést, felépítette a prépostságot, a bazilikát, megalapította a híres káptalani iskolát. A város lakossága ekkor mindössze 3500 fő lehetett, melyből körülbelül 3000-en a vár falai között éltek.
Visszaemlékezésünket a 12. századdal folytatjuk: a terjeszkedések és az építkezések korával. Az 1200-as években fontos kereskedelmi- és zarándok útvonalak alakultak ki, templomok, kolostorok, házak és lakótelepek épültek.
Elérkeztünk a 14. századhoz, melyben fontos szerepet kapott a biztonság: erős, biztonságot nyújtó várfallal vették körül a várost. A mocsarakkal és kőfallal körülvett vár sokáig óvta a helyieket az ellenséges támadásoktól, ám a török hosszas küzdelem után 1543-ban elfoglalta. A 145 esztendős uralom alatt Székesfehérvár épületeit az ellenség teljesen lerombolta; felrobbantották a székesegyházat, a királyi palotát, a bazilika sírjait pedig kifosztották. A 16. században a törökök nyelvén Istolni Belgrádnak nevezett város új arculatot kapott: a királyi építmények helyett dzsámik, mecsetek épültek.
Székesfehérvárt a második világháború sem kímélte: a várost szinte porig bombázták, a lakosság nagy része odaveszett, elmenekült. A felszabadulás után jelentős fejlődés vette kezdetét, a házakat újjáépítették, fordulópont következett be a gazdasági életben is. Székesfehérvár ismét büszke városa lett országunknak.
S hogy milyen a királyi város napjainkban?
Székesfehérvár számos felfedezni való történelmi emléket rejt magában. Pompás barokk és klasszicista épületei, templomai, szobrai, művészeti értékei ma is utazásra késztetik a dicső múltat megismerni vágyó vendégeket.
Sétánkat a belvárosban érdemes kezdeni: a térkővel kirakott központi tér barokk épületei között úgy érezzük, mintha a középkorba csöppentünk volna vissza. Csokorba fűzfe ismerhetjük meg Székesfehérvár jelentős látnivalóit: a Városház tér közepén látható országalmát, a Szent István király palotája helyén épült Püspöki Palotát, valamint a Városházát.
A Városháza tér talán legjelentősebb nevezetessége az Országalma, mely Ohmann Béla alkotása. A három oroszlán hátán látható Országalma a város történelmi szerepét szimbolizálja.
A Mária Terézia korabeli Püspöki Palota hazánk egyik legszebb copf-stílusú palotája. Az 1801-ben épült ferences templom berendezése empire és biedermeier.
A Városháza jobb oldali épületrésze már 1698-ban is városháza volt, a bal oldali rész, a hajdani Zichy-palota pedig 1781-ben épült. A két épületet függőfolyosóval kötötték össze egymással az 1930-as években.
A copf stílusú Zichy-palota remekmívű bejáratát pompás kőkeret keretezi, rajta egy-egy félalakos atlaszfigurával. A kapuzat boltíve és az erkély alatt futó párkányzat közötti részben található a kőbe vésett Zichy-címer. Az épület nagytermét Kontuly Béla freskója díszíti. A falfestmény történelmi eseményt örökít meg: azt a jelenetet ábrázolja, amikor II. Endre kiadja az Aranybullát.
A Városháza melletti szűk utcákon jutunk el a barokk stílusú Szent István Király Székesegyházhoz. A kis dombon álló püspöki székesegyház 1758-1768 között épült Martin Grabner tervei alapján. A templom előtt egy a Géza fejedelem által építtetett templom falainak a nyomait láthatjuk.
Az altemplomban őrzik III. Bélának és feleségének a vörös márvány koporsóját, melyet a koronázótemplom sírkamrájában találtak meg. Az altemplom minden év nagypéntekén látogatható.
A székesegyház mellett a középkori Szent- Anna kápolna áll, melyet 1470 környékén építhettek. A gótikus kápolna belsejét török festések díszítik. A kápolna előtt Kálmánycsehy Domonkos, a székesfehérvári humanista prépost szobra áll.
A tértől keletre, az óváros kapujában találjuk a Középkori Romkertet, mely a Szent István király alapította koronázótemplom romjait őrzi.
Az ősi templomnak kiemelkedő szerepe volt a magyar történelem során: falai között királyokat, királynékat koronáztak meg, továbbá királyi esküvők, temetkezések és országgyűlések színhelye is volt. A 46 országgyűlés közül az 1222. évi volt a legjelentősebb: II. Endre ekkor adta ki az Aranybullát.
A koronázótemplomot 1602-ben felrobbantották a törökök, így ma már csak a pillérmaradványai és a szentélyt lezáró alapkövei láthatók. A seccoval díszített Mauzólaeumban Szent István király szarkofágja áll, melyet 1803-ban találtak meg. A királyi szarkofágot a kereszttel jelzett kőlapról ismerhetjük fel. A kőtár egyik pereme a Monostor-bástya: 1602-ben itt jutottak át, majd foglalták vissza a törökök a fehérvári várat. A bazilikához több kápolna is épült, melyek az itt eltemetett királyok és főurak földi maradványait őrzik.
A főtérről nyíló kis terek, keskeny átjárók és szűk utcácskák számos múzeumot, régi épületet, valamint értékes művészeti alkotásokat őriznek. Egész Közép-Európában egyedülálló látványosság a színpompás, pontos időt mutató Virágóra.
Az óváros területén találjuk a 10-es huszárok szobrát, a Szent István lovasszobrot, a Mátyás király emlékművet, Varkocs György várkapitány szobrát, a Patikamúzeumot, a Babamúzeumot, az István Király Múzeumot, a Várostörténeti Múzeumot, a Városi Képtárat, az Ybl Gyűjteményt, és a Deák Gyűjteményt.
Sétánk során a szobrokkal és árnyas fákkal teli Zichy-liget lombkoronái alatt pihenhetünk meg. S ha közben megszomjaznánk, higgyék el, nincs is jobb szomjoltó, mint a Csitáry-víz! A 170 méter mélyből feltörő savanyúvíz az egykori Rózsáskertben található.
A település népi műemlékeit is büszkén őrzi: a belvárostól alig másfél kilométerre, a Rác utcában található Palotavárosi Skanzen népi építészeti remekei között 12 apró deszkakerítéses, nádfedeles parasztház és egy bizánci jellegű ikonosztázzal díszített rác templom látható. A Skanzen kialakításáért 1990-ben Europa Nostra díjjal jutalmazták a várost.
Ha van még bennünk egy kis erő, kapaszkodjunk fel a Csúcsos-hegy tetejére, s tekintsük meg az Aranybulla-emlékművet! A hegytető arról nevezetes, hogy 1222-ben II. Endre ezen a helyen hirdette ki az Aranybullát. Az 1972-ben felavatott emlékmű Rétfalvi Sándor alkotása.
A város szélén, az Öreghegyen található a Bory-vár. A díszes kastély a székesfehérvári Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök alkotása. Érdemes végigjárni a várat és annak parkját, ahol betonból és gipszből faragott szobrok, síremlékek, emlékművek, kecses tornyok, árkádok, oszlopok, erkélyek és meredek csigalépcsők harmóniájában gyönyörködhetünk. A műteremben a szobrász és felesége életművein kívül több neves művész képeit is felfedezhetjük.
S ha már az Öreghegyen vagyunk, mindenképpen keressük meg a méregzöld színű Bánya-tavat, a helyiek által oly kedvelt pihenőhelyet. Bár a magas sziklafalak közt meghúzódó tó csillogó vizével lubickolásra csábít, kerüljük el a fürdőzést! A Bánya-tó mélységének, hideg hőmérsékletének és a benne rejlő bányász szerszámoknak köszönhetően igen veszélyes.
Székesfehérvár - a királyok városa. Érdemes megismerni!
Elküldve: Hétfő Júl 17, 2006 3:08 pm Hozzászólás témája: Csókakő
Nem Csókakőn lakom, de gyakran töltöm ott a szabadidőmet. Egyik szakdolgozatomban feldolgoztam, ebből szemelgetek egy keveset.
Csókakő Fejér megye területén található. A 81-es számú úton nyugati irányba haladva Mór felé Székesfehérvártól 25 km távolságban.
Területe 1095 hektár. A tengerszint felett 228 m magasságban fekszik, a Vértes hegység törésperemének a lábánál. Területének nagy részét az összetöredezett és lesüllyedt dolomitrögök alkotják.
Itt a nyár hűvös, a tél hideg. Télen a hótakaró tartósan megmarad. Felszíni vizet alig találni. A csapadékvíz leszivárog 150 m mélységbe és ott tározódik, mint karsztvíz.
Az éghalata magyarázatot ad arra, hogy miért találhatók itt Dél-Európában, Földközi-tenger mentén élő növények.
Állatvilága is nagyon gazdag.
Csókakőről 1299-ből találunk hivatalos dokumentumot. István alolszágbíró oklevelet állított ki 1299. szeptember 1-jén "Datum subtus Castrum Csoukaku" elnevezéssel. Mindig Csókakőnek hívták, napjainkban rövidítik Csókára. A csóka mint madárnév szerepel előtagként. Utótagja egyértelműen a sziklás kő főnév, a késői középkorban helyi várak elnevezésére is használták. Valószínűleg arrafelé abban az időben sok lehetett a csóka. A névadásban ez játszhatott szerepet.
IV. Béla király /1235-1270/ ismerte fel, hogy hiányoznak az erős kővárak. Ezért a hozzá hű embereinek birtokokat adományozott, más országokból katonákat, parasztokat hívott, kiknek kiváltságokat juttatott. Ezzel elérte, hogy a városokat kőfalakkal vegyék körül, és a kővárak építése is rohamosan megindult.
Ennek a nagy építési korszaknak egyik első vára a csókakői.
A híres Csák nemzetség helyi dudari ágának birtoka volt az 1290-es évektől ez a terület és a rajta épült vár is.
Egy nagyon fontos kereskedelmi útvonal mentén épült a vár, mely összekötötte Bécset, Fehérvárt, Belgrádot. Éppen ezért volt a feladata megvédeni ezt az utat, valamint legyen visszavonulásra alkalmas hely a fehérvári előörsöknek.
Jó időben több tízkilométernyire is el lehetett látni a várból. Ez kiváló lehetőséget biztosított az ellenséges csapatok figyelésére, és így időben be tudták menekíteni a környék lakosságát a várba.
Északi oldalról magas, megközelíthetetlen hegyoldal, ÉK és D felől meredek szakadék védte a szabálytalan alaprajzú belsőtornyos várat. A hozzá tartozó nagy birtokot a vár 40(!) fős őrsége őrizte.
A török 1544-ben foglalta el. A magyarok megostromolták -20 török védte -
és sikerült is visszafoglalni.
Több tulajdonosa is volt a várnak. Károly Róbert, Rozgonyiak, a híres Kanizsai Orsolya.
1602-től 1687-ig a törököké. 1691. november 8-án I. Lipót /1640-1705/ báró Hochburg János főhadi szállítónak adományozta.
1800 után a Lamberg-család, mint tulajdonos elhanyagolta. A múlt század végi romok mára szinte teljesen eltűntek. A lakosság a köveit elhordta, belőlük építve meg saját házukat.
A várrom szerepel az országos műemléki jegyzékben. Megmentése nagy összefogást igényelt. A helyi Várbarátok Köre erőfeszítésének köszönhetően a helyreállítása sikeresen folyik.
A török időkben alakult ki a gyümölcstermesztés, a szőlőművelés.
A község sikere még a csókakői legelő megmentése is. 1992-ben ezt a védett növényekben gazdag területet helyi védelem alá helyezték, bővítve ezzel a Vértes Tájvédelmi Körzet természetvédelmi területeit.
Elküldve: Hétfő Júl 24, 2006 11:05 pm Hozzászólás témája:
Én Budapesti lány vagyok. Ez a város nagyon rég óta él és nagyon sokan élünk benne így együtt. Azt hiszem, kicsit hosszúra nyúlna, ha elregélnék minden szépet és jót és érdekeset róla, így szűkíteném lakóhelyem Óbudára.
Ahogy a neve is mutatja ('Ó') ez egy elég régi városrész. A római kori Aquincumnak adott helyet a Földnek ezen része, minek köszönhetően jó néhány ókori emlékkel találkozhatunk az utcákon errefele. Itt említeném az Aquincum Múzeumot, ahol betekintést nyerhetünk minden nemű helyi történelmi csodába. Nem elhanyagolandó a három amfiteátrum sem, ahol egykoron a gladiátorok gyepálták egymást. Manapság ezek a (rom) építmények a fiatalok kedvelt találkozóhelyei. (Az egyik éppen az iskolám közvetlen szomszédja, és nagyon szeretjük )
Aki erre jár és szereti a modern művészetet, illetve az op-artot, feltétlenül menjen el az Árpád-híd lábánál található Vasarely Múzeumba! Azt hiszem, a név magáért beszél...
A Zichy-kastély múzeumában tovább nézhetjük a városrész történelmével foglalkozó vitrineket és képeket. A kastély udvarában nyáron szabadtéri színielőadásokat tekingethetnek az érdeklődők.
Még Békásmegyert is bevenném ebbe a körbe, ahol a Közösségi Házba érdemes ellátogatni. Sokszor igen szép képzőművészeti kiállításokat rendeznek. És nem elhanyagolandó az intézmény képzőművész köre sem , ahol két neves mester tanít mindenkit művészere.
Ha erre jár az ember, óhatatlanul letéved a Duna-partra. Ajánlom mindenki figyelmébe a Római-partot, ahol szép napos délutánokon illetve fülledt nyári estéken fergeteges hangulatba csöppenhetünk, a kis hangulatos vendéglátóipari egységeknek köszönhetően.
Azt hiszem, ennyi elég is ízelítőnek. Ha folytatnám, azt hiszem soha nem érne véget a helyi érdekességek sorolása, mert van itt jónéhány nevesebb gimnázium és több múzeum is és még nagyonsokminden.
Időzóna: (GMT +1 óra) Ugrás oldalra 1, 2 Következő
1 / 2 oldal
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Gy.I.K.
Keresés
Taglista
Csoportok
Regisztráció
Profil
Üzeneteid olvasásához jelentkezz be
Belépés
), aminek a címe mostantól legyen:
a témához...
